mbe1043 – sosiologi pendidikan dalam ptv

Upload: puteri-ayunie

Post on 20-Jul-2015

1.787 views

Category:

Documents


22 download

TRANSCRIPT

MBE1043 SOSIOLOGI PENDIDIKAN DALAM PTVOleh PM MAHMAD AMIR BIN RADZALI Fakulti Pendidikan Teknikal UTHM

PENGENALAN KEPADA SOSIOLOGI1.1 TAKRIF SOSIOLOGI SOSIO BERMAKSUD BERKONGSI, RAKAN, SAHABAT, SEKUTU. LOGI BERMAKSUD KAJIAN. SOSIOLOGI IALAH SATU DISIPLIN SAINS KEMASYARAKATAN YANG MENCARI PENGETAHUAN ASAS TENTANG MASYARAKAT DAN TINGKAHLAKU SOSIAL MANUSIA SECARA SAINTIFIK DAN BERDISIPLIN.

1.2 SEJARAH BEREDAR DARIPADA SENARIO DUA FENOMENA 1. REVOLUSI PERANCIS (1789) MASALAH KEHIDUPAN DALAM SISTEM FEUDAL. TERDAPAT HANYA DUA KELAS BOURGEOISIE DAN PROLETARIAT. TANAH DIPUNYAI OLEH RAJA. EKONOMI RAKYAT TERTEKAN DISEBABKAN CUKAI MELAMPAU. KESENGSARAAN HIDUP MEMBAWA KEPADA PEMBERONTAKAN. KESAN REVOLUSI MEMBAWA EKUITI ADIL, SAKSAMA, RAKYAT MENYIMPAN, BERKEMAMPUAN SEHINGGA PERMINTAAN MENINGKAT.

2. REVOLUSI INDUSTRI PERMINTAAN KOMODITI TINGGI MENYEBABKAN PENGELUARAN MENINGKAT. MEMBAWA KESAN PENGELUARAN BERSKALA MASSA (MASS PRODUCTION) DAN PEMBAHAGIAN TUGAS (THE DIVISION OF LABOUR). PENSTRUKTURAN KEHIDUPAN MESYARAKAT DARI KAMPUNG KE BANDAR SERTA GAYA TRADISIONAL KEPADA MODEN.

TOKOH-TOKOH SOSIOLOGI DAN SUMBANGAN MEREKA ANTARANYA: AWAL 1. AUGUSTE COMTE (1842) THE POSITIVE PHILOSOPHY. Dianggap bapa ilmu Sociology. 2. HERBERT SPENCER (1874) THE STUDY OF SOCIOLOGY. 3. LESTER FRANK WARD (1883) DYNAMIC SOCIOLOGY. KLASIK 1. EMILE DURKHEIM. 2. MAX WEBER. 3. KARL MARX.

2.1 TEORI-TEORI UTAMA (1) FUNGSIONALISME STRUKTUR (STRUCTURAL FUNCTIONALISM) Auguste Comte, Herbert Spencer, Emile Durkheim. Masyarakat adalah tertib, beroperasi atas persetujuan & kerjasama keseluruhan bahagian-bahagiannya, seperti organ tubuh manusia bernyawa. Setiap institusi ada peranan masing-masing dan simbiotik. Contoh: Institusi Keluarga fungsi pembiakan, sosialisasi, penjagaan & pendidikan anak-anak. Institusi Ekonomi fungsi pengeluaran & pengagihan barangan dan perkhidmatan. Institusi Politik Menjaga warganegaranya. Institusi Agama menjaga perpaduan, pembangunan & kerjasama. Institusi Pendidikan menerap budaya warisan ke generasi muda.

(2) INTERAKSIONISME SIMBOLIK (SYMBOLIC INTERACTIONISM) Max Weber, George Herbert Mead. Menekankan bagaimana manusia berinteraksi antara satu sama lain dalam suasana harian dan memanfaatkan hubungan mereka. Tingkahlaku individu sebagai hasil tekanan sosial di luar kawalan mereka. Manusia sering dalam proses mencipta, merubah dunia sosial mereka dan mempunyai kebebasan untuk memilih.

(3) KONFLIK (CONFLICT) C.Wright Mills, Lewis Coser, Ralf Dahrendorf, Randall Collins, Frederick Engels, Karl Marx. Menekankan konflik sebagai aspek tetap masyarakat. Struktur dan kumpulan sosial menguntungkan setengah-setengah kumpulan daripada yang lain. Golongan berkuasa ke atas bahan-bahan pengeluaran cenderung memaksa golongan yang lemah untuk bekerjasama dengan mereka, bukan menerusi kerelaan tetapi paksaan.

3.1 KONSEP-KONSEP DALAM SOSIOLOGI 1. AKOMODASI keadaan penyesuaian konflik. 2. ALIENASI pengasingan. 3. ANOMI sorakberai (disorganization). 4. ASIMILASI percantuman/penyatuan budaya. 5. BIROKRASI 6. DEVIAN lencongan. 7. DISKRIMINASI layanan yang berbeza.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

ELIT EMPIRISISME semua pengetahuan terbit dari pengalaman. FEUDALISME hubungan lord dengan vassal. HOLISME keseluruhan. IDEOLOGI satu sistem ide. IJMAK (CONSENSUS) INSTITUSI SOSIAL pertubuhan/organisasi/suatu pola hubungan sosial yang mempunyai suatu matlamat sosial yang tertentu.

15. INTEGRASI SOSIAL proses yang menyatupadukan. 16. INTERAKSI SOSIAL proses tindakan saling balas membalas. 17. JARAK SOSIAL perasaan pemisahan. 18. KAWALAN SOSIAL 19. KELAS SOSIAL 20. KESEPADUAN SOSIAL -

21. KEWIBAWAAN (AUTHORITY) 22. KONFLIK SOSIAL pertentangan secara langsung dan sedar. 23. KORELASI perubahan dalam satu angkubah mempengaruhi atau dikaitkan dengan perubahan dalam angkubah yang lain. 24. KUASA -

25. MOBILITI SOSIAL 26. NILAI suatu konsep, pembentukan mental yang dirumuskan dari tingkahlaku manusia. 27. NORMA SOSIAL kelakuan yang standard 28. PEMBAHAGIAN KERJA 29. SEKULARISASI berhubung hal duniawi.

30. SOSIALISASI proses yang dilalui oleh seseorang individu untuk menjadi anggota sesuatu kelompok dengan mempelajari kebudayaan kelompok itu serta peranannya dalam kelompok itu. 31. STATUS 32. STRATIFIKASIs SOSIAL hiraki lapisan sosial.

SOSIOLOGI PENDIDIKAN DAN PANDANGAN SOSIOLOGI TERHADAP PENDIDIKAN TERDAPAT 4 AGEN SOSIALISASI: 1. 2. 3. 4. KELUARGA. SEKOLAH. RAKAN SEBAYA. MEDIA MASSA.

SOSIOLOGI PENDIDIKAN DAN PANDANGAN SOSIOLOGI TERHADAP PENDIDIKAN4.1 TAKRIF SOSIOLOGI PENDIDIKAN Definisi: Pengkajian tentang masyarakat di dalam institusi pendidikan yang menggunakan disiplin serta teknik sosiologi. A.K.C. Ottoway: satu pengkajian hubungan antara pendidikan dan masyarakat. R.J. Stalcup: satu analisis sosial yang berlaku dalam institusi pendidikan. E.G. Payne: satu kajian bagi menerangkan perhubungan sosial yang melaluinya individu memperolehi pengalaman. Brookover: satu analisis saintifik berkenaan dengan proses dan pola pemasyarakatan di dalam sistem pendidikan.

- FUNGSI SOSIOLOGI PENDIDIKAN Alat mencapai kemajuan masyarakat. (Lastor F. Wood, Alvin Good,CA Ellwood)

Asas menentukan objektif pendidikan. (Ross L. Finney) Asas sosiologi gunaan. (WR Smith) Satu analisis proses pemasyarakatan. (Francis Brown) Satu latihan kepada guru & mereka yang terlibat dalam pendidikan. (EG Payne) Satu analisis kedudukan pendidikan dalam masyarakat.(WL Warner, RJ Havinghurst)

Analisis hubungan sosial dlm sekolah & di antara sekolah & komuniti. (Willard Waller)

4.2 PERANAN UTAMA PENDIDIKAN (1) KAWALAN SOSIAL - INDIVIDU TIDAK BEBAS DARI MASYARAKAT. - MASYARAKAT TERATUR MEMBAWA ANDAIAN TERDAPAT SISTEM KAWALAN TINGKAHLAKU INDIVIDU. - WALAUPUN TERDAPAT KEBEBASAN INDIVIDU ANDAIAN TERSEBUT TIDAK SAH KERANA TIADA SEBARANG BAHAGIAN SISTEM SOSIAL YANG BEBAS DARIPADA NORMA-NORMA ATAU SISTEM KUASA, DAN PENDIDIKAN TIDAK TERKECUALI DARIPADA HAKIKAT INI. - PENDIDIKAN TERLIBAT DI DALAM PROSES KAWALAN SOSIAL DENGAN CARA MENGSOSIALISASIKAN AHLI-AHLI MASYARAKAT KE ARAH TINGKAHLAKU YANG DITERIMA OLEH MASYARAKAT TERSEBUT.

(2) PENYEBARAN KEBUDAYAAN - SETIAP MASYARAKAT TERDIRI DARIPADA MANUSIA YANG MEMPUNYAI TINGKAHLAKU YANG LEBIH KURANG SAMA DAN YANG MELAKUKAN BERBAGAIBAGAI AKTIVITI. - TINGKAHLAKU YANG LEBIH KURANG SAMA PERLU DIAJAR KEPADA AHLI-AHLI BARU SUPAYA MASYARAKAT ITU TIDAK AKAN HILANG. CONTOHNYA BAHASA YANG SAMA DIGUNAKAN, CARA DAN BENTUK PAKAIAN, MAKANAN YANG BIASA DIMAKAN.

(3) PENGAGIHAN DAN SUSUN LAPIS MASYARAKAT - Konsep kesamaan sosial telah lama disanjungi, tetapi matlamat ini tidak sebegitu mudah dipraktikkan di dalam semua masyarakat. Daripada sejarah, banyak revolusi telah berlaku berlandaskan semangat menghapuskan ketidaksamaan sosial. Hakikat ketidaksamaan sosial sangatlah sukar diatasi. - Walaupun setiap masyarakat telah berusaha sungguhsungguh untuk mencapai kesamaan sosial, namun setiap masyarakat telah juga mengekalkan berbagaibagai tahap ketidaksamaan dan susun lapis sosial di sepanjang zaman. Institusi-institusi seperti kerajaan, ekonomi dan tidak terkecuali sekolah telah dijalankan dengan cara-cara yang mengekalkan strata atau lapisan di dalam masyarakatnya.

(4) ALAT IDEOLOGI NEGARA - untuk memahami ideologi kita perlu memahami perkataan seperti (1) negara, (2) patriotisme, dan (3) nasionalisme. - NEGARA negara itu akan menjadi sempurna dan ideal apabila bersatu daripada segi agama, ras, bahasa, dan harus mempunyai bidang kawasan serta kerajaan yang bersepadu. - PATRIOTISME orang-orang bersemangat dan sanggup membuat segala pengorbanan di dalam masa kecemasan negara. - NASIONALISME keadaan pemikiran seseorang individu yang melihat semua penyelesaian masalah di dalam pembentukan satu kerajaan kebangsaan, dan individu ini sanggup meletakkan segala kemahuannya di bawah kehendak negara. Dengan jalan pemikiran ini, negara adalah suci, manakala individu itu hanyalah merupakan alat kerajaan.(indoktrinasi)(internalisasi)

INSTITUSI PENDIDIKAN SEBAGAI INSTITUSI SOSIAL5.1 STRUKTUR DAN ORGANISASI INSTITUSI PENDIDIKAN - Pendidikan biasanya dikaitkan dengan sekolah. Sekolah di dalam Bahasa Inggeris bermaksud school yang diambil dari perkataan Yunani purba bermakna masa lapang atau leisure - Struktur dan organisasi institusi pendidikan adalah berbentuk formal. Keadaan ini disebabkan peralihan dua bentuk masyarakat yang mewujudkan pendidikan sebagai institusi formal iaitu: (1) masyarakat sebelum zaman perindustrian, dan (2) masyarakat selepas zaman perindustrian. - Setelah muncul perindustrian moden masyarakat menyedari bahawa persekolahan diperlukan secara besar-besaran untuk keperluan pembangunan dan kesejahteraan rakyat. - Kepercayaan terhadap pendidikan meningkat bukan sahaja untuk keperluan tenaga mahir, tetapi juga kerana baiknya sesuatu pendidikan itu khususnya bagi negara berdemokrasi. - Struktur dan organisasi yang formal dibangunkan secara berorganisasi dan sistematik, kengkap dengan falsafah dan matlamat yang fokus. Konsep birokrasi adalah aspek yang penting dalam struktur formal sesuatu organisasi dalam menjalankan pentadbirannya. Menurut Max Weber, sesuatu birokrasi mempunyai ciri-ciri seperti: pengkhususan di dalam banyak tugas, sistem autoriti yang berhiraki, peraturan-peraturan yang jelas dinyatakan untuk menentukan tanggungjawab, tidak memasukkan pertimbangan peribadi di dalam urusan rasmi, melayan pekerja bawahan dan pelanggan dengan adil, megisi jawatan serta wujudnya kerjaya.

5.2 PERANAN GURU DALAM DAN LUAR SEKOLAH Guru mempunyai status atau kedudukan yang tertentu di dalam masyarakat dan juga mempunyai perhubungan sosial atau peranan yang saling berkait dengan kedudukannya. Merton menamakan peranan-peranan guru itu kepada set yang boleh dibahagikan kepada 3 bahagian, iaitu: (1) peranan bilik darjah, (2) peranan sekolah, (3) peranan komuniti. * Peranan (1) bilik darjah, biasanya tingkahlaku tersebut dipengaruhi oleh faktor-faktor seperti: pengalaman dalam latihan perguruan, asal usul kelas sosial, pengalaman bekerja, kebolehan di dalam mata pelajaran, dan lain-lain. * Peranan (2) dalam sekolah terdiri dari seorang guru dipengaruhi oleh faktor-faktor seperti: umur, pengalaman mengajar, pengkhususwan mata pelajaran, pendidikan formal, dan sebagainya. Peranan dalam sekolah secara tidak rasmi juga terbentuk dan diperlihatkan di bilik-bilik guru, kantin tempat makan guru dan berbagai-bagai tempat lain yang tidak rasmi tempat guru-guru bertemu bagi menyampaikan rungutan, ide, mesej dan pengakuan. Peranan tidak rasmi ini dapat mengurangkan tekanan-tekanan yang dikenakan oleh struktur rasmi. * Peranan (3) komuniti (luar sekolah), biasanya guru melaksanakan tingkahlaku peranan sebagi model dan rujukan kepada masyarakat. Ini dilakukan kerana cara-cara atau ekspektasi tertentu dikenakan kepada individu yang menyandang kedudukan atau peranan tersebut, seperti seseorang guru.

5.3 STATUS DAN PERANAN PELAJAR DALAM PENDIDIKAN - Murid memegang pelbagai status dan dengan demikian berbagai peranan selain sebagai murid. Murid mempunyai peranan seperti mengikut status struktur jantina, kedudukan dalam keluarga, kedudukan di sekolah dan rakan-rakan. Peranan-peranan ini berkait rapat dengan pencapaiannya di sekolah. Konflik boleh berlaku sekiranya murid tidak dapat mengimbangi ekspektasi perananperanan lain dan peranan murid itu sendiri.

6.1 INSTITUSI PENDIDIKAN DAN MASYARAKAT Takrif institusi pendidikan atau sekolah ialah tempat untuk belajar dan mengajar, tempat menerima dan memberi pelajaran. Fungsi utama sekolah ialah memberi pendidikan dan latihan. Tujuan tersirat ialah untuk melakukan fungsifungsi sosialisasi dan budaya, bersama dengan agensi-agensi lain seperti keluarga, kumpulankumpulan, dan organisasi-organisasi lain.

FUNGSI SEKOLAH SEBAGAI AGEN PENGEKALAN DAN PEMBAHARUAN DALAM MASYARAKAT Fungsi sosial sekolah sebagai agen pengekalan (corak hidup dan kebudayaan yg dianggap baik). Masalah (daripada segi Pengkhususan Pendidikan). Contoh: Murid aliran sains dan sastera tidak dapat berbincang dengan cukup mendalam dan memahami perbincangan tersebut. Begitu juga tahap kedudukan, pengkelasan serta peringkat pengajian murid.

Masalah (daripada segi Perbezaan Sosial). Perbezaan cara hidup guru (mewakili satu kelas), berbanding pelajar (dari kelas lain) yang biasanya berbeza, etnik, tempat tinggal, ekonomi,dll.

-

Fungsi sosial sekolah sebagai agen pembaharuan. Pembaharuan - Digerakkan oleh Kuasa. Pembaharuan Penyelidikan dan Pemikiran Rasional. Pembaharuan Pendidikan Semula.

6.2 PERTEMBUNGAN NILAI, ASPIRASI DAN SIKAP ANTARA SEKOLAH DAN KELUARGA Lazimnya, dalam mengejar peningkatan SSE, generasi pertama (ibu bapa) merasakan bahawa anak-anak mendapat pendidikan yang lebih tinggi daripada mereka. Maka tidaklah hairan jika terdapat keadaan tiada persambungan nilai diantara sekolah dan keluarga. Taraf aspirasi seseorang murid itu sangat di pengaruhi oleh nilai-nilai yang lahir daripada status sosial dan ekonomi keluarganya. Melalui pemerhatian dan penyelidikan empirikal didapati ada pertalian antara aspirasi pendidikan dan pekerjaan. Umumnya dapatan kajian menunjukkan anak-anak golongan keluarga berada lebih tinggi aspirasinya berbanding anak-anak keluarga biasa. Bukti menunjukkan aspirasi pendidikan kanak-kanak dipelajari daripada keluarga. Persambungan antara sekolah dan keluarga dapat berlaku sekiranya kedua-dua sekolah dan rumah memegang nilai-nilai yang sama dan menaruh aspirasi dan sokongan yang sama. Pertelingkahan sikap boleh berlaku sekiranya keluarga tidak mementingkan pembelajaran serta kurang memberi asuhan dan didikan di rumah (khususnya oleh ibu).

INTERAKSI KUMPULANSESUATU KUMPULAN AKAN TERBENTUK APABILA DUA ATAU LEBIH DARIPADA DUA ORANG ANGGOTA SEBAGAI SATU UNIT DENGAN CORAK TINGKAHLAKU DAN INTERAKSI TERTENTU AHLI KUMPULAN TERSEBUT. MENGIKUT AHLI SOSIOLOGI, SETIAP AHLI ATAU INDIVIDU DALAM KUMPULAN MESTILAH PANDAI MENYESUAIKAN DIRI DARI SEGI TAHAP UMUR, JANTINA SAIZ KUMPULAN DAN SIFAT PERIBADI AHLI ITU SENDIRI. KEAHLIAN AKAN LUPUT JIKA TINGKAHLAKU SESEORANG ITU TIDAK DITERIMA OLEH KUMPULAN TERSEBUT. INTERPRETASI INDIVIDU TENTANG PERKARA SOSIAL SEPERTI NILAI SIKAP DAN ASPIRASI AKAN DIPENGARUHI OLEH KUMPULAN YANG DIIKUTINYA.

7.1 KONSEP KUMPULAN UTAMA DAN KUMPULAN SEKUNDER, IAITU:(A) KUMPULAN UTAMA (BERSEMUKA), DAN (B) KUMPULAN SEKUNDER (KUMPULAN YANG LEBIH BESAR, KOMPLEKS SERTA SUDAH HILANG CIRI-CIRI BERSEMUKA)

- KONSEP BILIK DARJAH DAN PENEMPATAN PELAJAR STRUKTUR SOSIAL MURID YANG PALING JELAS DI SEKOLAH IALAH BERDASARKAN PERBEZAAN KELAS DAN UMUR. ELEMEN PALING KETARA IALAH KEDUDUKAN BAWAHAN-ATASAN (SUBORDINATE-SUPERORDINATE) DI DALAM PERHUBUNGAN. KESAN PENGHORMATAN PADA MURID DARJAH YANG TINGGI. -- AUTORITI BAGI YANG BERKEDUDUKAN ATASAN (SPT PENGAWAS, KETUA PASUKAN, KEDUDUKAN LAIN YANG MEMBAWA PRESTIJ) -- PERHUBUNGAN STRUKTUR SOSIAL BERKAIT DENGAN KURIKULUM KERANA PERANAN/KEDUDUKAN MURID DAPAT DILIHAT ATAU DIKENALPASTI DENGAN JELAS.

7.2 STRUKTUR KAWAN DAN KLIK DI SEKOLAH KLIK IALAH KUMPULAN KECIL TIDAK RASMI YANG AHLI-AHLINYA SALING BERHUBUNGAN SECARA RAPAT. SAIZ DAN JENIS KUMPULAN TIDAK RASMI INI SERING BERBEZA. BIASANYA, KUMPULAN BERKAWAN INI PERPUSAT, ATAU MENGELILINGI SEORANG INDIVIDU YANG BERPENGARUH, DAN SENTIASA BERDASARKAN SISTEM SIMBIOSIS, ATAU HUBUNGAN TOLONG-MENOLONG DAN BERKAWAN YANG DIPEGANG BERSAMA. KEAHLIAN DI DALAM SESUATU KLIK ADALAH SUKARELA DAN TIDAK RASMI.

- KELOMPOK RUJUK MENGGUNAKAN KRITERIA-KRITERIA TERTENTU SEBAGAI RUJUKAN DALAM MENILAI DIRI SENDIRI. CONTOHNYA, KRITERIA KACAK MENYIMPAN RAMBUT FESYEN TERTENTU, PAKAIAN TERTENTU, KASUT TERTENTU, GAYA BERJALAN, GAYA BERCAKAP SECARA TERTENTU. CONTOH: GAYA ZAMAN 50AN, BEATLES, DSBNYA.

- KUMPULAN PINGGIR KUMPULAN MURID YANG BERLAINAN DARIPADA YANG LAIN, DAN MEMPUNYAI NILAI-NILAI YANG SERING BERTENTANGAN DENGAN NILAI-NILAI KUMPULAN LAIN. MEREKA SERING TERKELUAR DAN TIDAK DIGEMARI OLEH MASYARAKAT SEKOLAH. MEREKA MUNGKIN MENJADI KUMPULAN JAHAT ATAU GANG DAN SERING TERDIRI DARI MURID LEMAH DALAM PENCAPAIAN AKADEMIK. CONTOH: GANGSTERISM DI SMTKL (80AN?), PUNK/SKINHEAD? DSBNYA.

8.1 HUBUNGAN MURID DENGAN MURID RASMI - DALAM SITUASI SEKOLAH IAITU KELAS (GURU PALING BERKUASA), AKTIVITI MURID YANG BERORGANISASI (KOKURIKULUM GURU SEBAGAI PENASIHAT, MURID MESTI BERINISIATIF MERANCANG DAN MELAKSANA AKTIVITI). TIDAK RASMI PERGAULAN DENGAN RAKAN SEBAYA (MENGUJI DIRI MURID DI LUAR RUMAH DENGAN PENGETAHUAN DAN TINGKAHLAKU SOSIAL). SISTEM SOSIAL YANG RASMI DAN TIDAK RASMI SALING BERKAIT. GORDON (1957) MENDAPATI BAHAWA MURID MURID YANG MEMEGANG STATUS TINGGI DALAM SISTEM TIDAK RASMI AKAN BERKEDUDUKAN TINGGI JUGA DI DALAM SISTEM FORMAL (RASMI) SEKOLAH, DAN SEBALIKNYA. MURID YANG BERPENGARUH DAN YANG TERKENAL DI DALAM KUMPULAN KLIK DAN RAKAN SEBAYA (KUMPULAN TIDAK RASMI) AKAN BERPENGARUH DAN TERKENAL JUGA DI DALAM KUMPULAN MURID YANG RASMI, SEPERTI PERSATUAN DAN KELAB.

8.2 HUBUNGAN GURU DENGAN GURU KEADAAN YANG MEMPENGARUHI INTERAKSI DI ANTARA GURU - BILIK DARJAH DAN DARJAH YANG BERHAMPIRAN / MATA PELAJARAN YANG SAMA. - UMUR GURU. - MASA PERKHIDMATAN DI SEKOLAH. - SIKAP TERHADAP GURU BESAR. FAKTOR-FAKTOR PERBEZAAN STATUS DI KALANGAN GURU - TARAF SOSIAL DAN EKONOMI TEMPATAN. - SENIORITI. - MATA PELAJARAN YANG DI AJAR. - UMUR MURID YANG DI AJAR. - BEKERJASAMA DAN KONFLIK DI KALANGAN GURU.

8.3 HUBUNGAN PENGETUA/GURU BESAR DENGAN GURU DI DALAM IKLIM SEKOLAH IKLIM SEKOLAH SANGAT BERGANTUNG KEPADA HUBUNGAN-HUBUNGAN ANTARA GURU-GURU DENGAN PENGETUA/GURU BESAR. HAPLIN DAN CROFT (1963) TELAH MENYELIDIK DAN MENGENALPASTI 6 IKLIM ORGANISASI TERSEBUT. - IKLIM TERBUKA. (GURU BERPUAS HATI, SEGALA KESUSAHAN ATAU CABARAN DAPAT DIHADAPI). - IKLIM BERAUTONOMI. (MEMENTINGKAN KEPERLUAN SOSIAL). - IKLIM TERKAWAL. (MEMENTINGKAN PENCAPAIAN DARIPADA KEPERLUAN SOSIAL). - IKLIM BIASA. (PENTINGKAN RAMAH MESRA DAN BERGEMBIRA DARIPADA KAWALAN DAN PENCAPAIAN KERJA). - IKLIM KEBAPAAN (PATERNAL). (TIDAK DAPAT MEMUASKAN KEPERLUAN SOSIAL DAN JUGA KEPERLUAN PENCAPAIAN KERJA SEKOLAH). - IKLIM TERTUTUP. (PENGURUSAN YANG PALING TERUK).

PENGARUH-PENGARUH SOSIAL TERHADAP PENCAPAIAN PENDIDIKAN9.1 KONSEP KELAS SOSIAL KELAS SOSIAL MERUJUK KUMPULAN MANUSIA YANG MEMPUNYAI LATAR BELAKANG YANG SAMA BERDASARKAN FAKTOR-FAKTOR SEPERTI KEKAYAAN, KETURUNAN ATAU PEKERJAAN. KELAS-KELAS SOSIAL YANG BERBEZA DIKENALI OLEH AHLI-AHLI MASYARAKAT TERSEBUT MEMBENTUK HIERAKI.

- PENGELASAN KELAS SOSIAL SUSUN LAPIS KELAS SOSIAL ZAMAN DAHULU - 2 KELAS LORD-VASSAL, BOURGEOISIE-PROLETARIAT - 3 KELAS UPPER CLASS, MIDDLE CLASS, WORKING CLASS ZAMAN SEKARANG 5 KELAS? 1. KELAS ATASAN 2. KELAS MENENGAH ATASAN 3. KELAS MENENGAH BAWAH 4. KELAS PEKERJA 5. KELAS BAWAHAN KORPORAT HAKIM, JURUTERA, AKAUNTAN, PENGURUS, PROFESOR, AKITEK GURU, KERANI, PEMBANTU TADBIR, POLIS, JURUTEKNIK, JURURAWAT PEKERJA BERUNIFORM, PEMANDU, TUKANG, PEKERJA KILANG PETANI, NELAYAN, PENJAJA KECIL (TIADA KELULUSAN). (PENDAPATAN TIDAK TETAP)

9.2 PERKAITAN ANTARA KELAS SOSIAL DAN PENCAPAIAN PENDIDIKAN KAJIAN BANKS (1976) DAN SHIPMAN (1972), KAJIAN BOOCOCK (1980) MENEGASKAN HUBUNGAN YANG KUAT ANTARA KELAS SOSIAL DENGAN PENCAPAIAN PERSEKOLAHAN. ERASER (1959), DOUGLAS (1964) SERTA HERRIOTT DAN ST. JOHN (1976) MENDAPATI KEMISKINAN MEMPUNYAI KESAN NEGATIF TERHADAP PENCAPAIAN PENDIDIKAN.

10.1 FAKTOR PERSEKITARAN: TARAF SOSIOEKONOMI TARAF SOSIO-EKONOMI YANG TINGGI DAN PENCAPAIAN PERSEKOLAHAN MENUNJUKKAN HUBUNGAN YANG POSITIF, IAITU SEMAKIN TINGGI TARAF SOSIOEKONOMI IBU BAPANYA, MAKA LEBIH TINGGILAH PENCAPAIAN PERSEKOLAHAN KANAK-KANAK ITU. KANAK-KANAK DARI KELAS SOSIAL RENDAH MEMASUKI BANGKU SEKOLAH DENGAN MEMBAWA BERSAMA PELBAGAI KEPINCANGAN BERPUNCA DARIPADA KEADAAN FAMILI MEREKA. TERDAPAT JUGA ANDAIAN BAHAWA GURU-GURU ADALAH DARI PADA GOLONGAN KELAS PERTENGAHAN, BEGITU JUGA SEKOLAHSEKOLAH. MAKA GURU DAN INSTITUSI KELAS TENGAHAN MENARUH DISKRIMINASI (TEKANAN NILAI) KE ATAS MURID YANG BERASAL DARIPADA KELAS SOSIAL DAN KEBUDAYAAN KECIL YANG BERLAINAN.

FAKTOR PERSEKITARAN: NILAI ORIENTASI MASA KANAK-KANAK GOLONGAN KELAS SOSIAL TENGAHAN DAPAT MENANGGUH GANJARAN, MENGIKUT CONTOH KEJAYAAN IBU BAPA. INI BERBEZA DEGAN KANAK-KANAK DARIPADA KELAS SOSIAL BAWAHAN, TIDAK SANGGUP MENANGGUH GANJARAN KERANA TIADA CONTOH ATAU BUKTI. ORIENTASI PERIBADI KANAK-KANAK GOLONGAN KELAS SOSIAL TENGAHAN BERORIENTASIKAN OBJEK, TIDAK PERSONAL DAN BIROKRATIK. MEREKA BERMATLAMAT MENCAPAI KEJAYAAN ATAU PEKERJAAN AKAN DATANG DALAM KEADAAN TIDAK PERSONAL. KANAK-KANAK GOLONGAN KELAS SOSIAL BAWAHAN TIDAK DAPAT BERINTERAKSI SEPENUHNYA DI DALAM DUNIA PENDIDIKAN YANG BERCORAK KELAS TENGAHAN. MEREKA MEMENTINGKAN PERSAHABATAN DAN PERSONAL DALAM KUMPULAN SEBAYA.

IMEJ DIRI SENDIRI KANAK-KANAK GOLONGAN KELAS TENGAHAN KURANG BERMASALAH KEYAKINAN DIRI. KANAK-KANAK GOLONGAN KELAS BAWAHAN MEMBESAR TANPA PERHATIAN DAN SERING DIANGGAP SEBAGAI BEBAN MASYARAKAT. HAKIKAT INI MEMPENGARUHI PENILAIAN KENDIRI DAN MEREKA MERAGUI KEBOLEHAN MENCAPAI KEJAYAAN APABILA DEWASA. MOTIVASI

DARI KECIL IBU BAPA KELUARGA KELAS TENGAHAN MENUNJUKKAN TINGKAT KECEMERLANGAN, KEMESRAAN DAN DIDIKAN YANG TINGGI BERSERTA RENDAH UNSUR AUTORITARIAN KEPADA ANAK-ANAK. INI BERBEZA DENGAN DORONGAN YANG DITERIMA OLEH KEBANYAKAN KANAK-KANAK KELAS BAWAHAN.

-

KEGRESIFAN FIZIKAL

DI KALANGAN KELUARGA KELAS TENGAHAN, KEAGRESIFAN FIZIKAL ADALAH TERSELINDUNG DI DALAM BENTUK KATA MENGATA, MENGUMPAT DAN BIJAK PANDAI BERCAKAP. DIKALANGAN KELUARGA KELAS BAWAHAN, SISTEM DERAAN DAN GANJARAN ADALAH BERDASARKAN KEAGRESIFAN FIZIKAL NAMUN SEMANGAT KEKELUARGAAN ADALAH BAIK. NAMUN, PERBEZAAN NILAI KELAS SOSIAL BAWAHAN INI TIDAK SELARI DENGAN NILAI YANG DIPEGANG OLEH SEKOLAH (NILAI SOSIAL KELAS TENGAHAN).

FAKTOR PERSEKITARAN: ASPIRASI SEKOLAH KAJIAN WILSON (1950 an DAN 1960 an) - SEKOLAH BUKIT (PELAJAR ANAK IBU BAPA BERPELAJARAN TINGGI DAN BERPENDAPATAN TINGGI) - SEKOLAH LERENG BUKIT (PELAJAR ANAK IBU BAPA MEMPUNYAI LATARBELAKANG PEKERJAAN DAN PENDIDIKAN BERCAMPUR) -SEKOLAH LEMBAHAN (SEKOLAH DI MANA PELAJAR ADALAH ANAK BERJAWATAN SEPARUH MAHIR ATAU TIDAK MAHIR, DAN BERPENDIDIKAN RENDAH) PERBEZAAN DI ANTARA KONTEKS SOSIAL SEKOLAH MEMPENGARUHI PENCAPAIAN DAN ASPIRASI MURID-MURID DARIPADA BERBAGAI-BAGAI KELAS SOSIAL.

FAKTOR PERSEKITARAN: KUMPULAN SEBAYA ALEXANDER DAN CAMPBELL (1964) MENDAPATI PERKAITAN YANG PALING JELAS DI ANTARA RANCANGAN-RANCANGAN PENDIDIKAN MURIDMURID YANG DITANYA TENTANG KAWAN BAIK MEREKA. SESEORANG MURID ITU AKAN MEMPUNYAI ASPIRASI MELANJUTKAN PELAJARANNYA, DAN AKAN PERGI MELANJUTKAN PELAJARANNYA APABILA KAWAN BAIKNYA MEMPUNYAI RANCANGAN YANG SAMA.

FAKTOR PERSEKITARAN: PELUANG-PELUANG SOSIAL PELUANG-PELUANG SOSIAL ADALAH TIDAK SAMA BAGI SEMUA GOLONGAN MASYARAKAT. DIPERHATIKAN KANAKKANAK DARIPADA GOLONGAN KELAS PEKERJA TIDAK MEMPUNYAI PELUANG YANG SAMA DENGAN KANAK-KANAK DARI KELAS TENGAHAN UNTUK MELANJUTKAN PELAJARAN MEREKA KE PERINGKAT PENGAJIAN TINGGI (UMUMNYA BERDASARKAN FAKTOR-FAKTOR PERSEKITARAN TERMASUK PENGALAMAN PENDIDIKAN).

PENDIDIKAN DAN MOBILITI SOSIAL11.1 PENDIDIKAN ADALAH ALAT MENGUBAH TARAF SOSIAL (PENDIDIKAN, PEKERJAAN DAN PENDAPATAN) SALAH SATU PERANAN PENDIDIKAN IALAH UNTUK MENYEDIAKAN SESEORANG ITU MENJALANKAN PEKERJAANNYA DI DALAM MASYARAKAT. DENGAN PENDIDIKAN YANG LEBIH TINGGI, PELUANG UNTUK MENDAPATKAN PEKERJAAN MAHIR LEBIH BERTAMBAH.

11.2 PENDIDIKAN DAN MOBILITI SOSIAL 1. 2. 3. 4. 5. 6. CORAK-CORAK MOBILITI SOSIAL MOBILITI MENEGAK DAN MENURUN MOBILITI MENDATAR MOBILITI DALAM SATU GENERASI (INTRAGENERASI) MOBILITI ANTARA GENERASI (INTERGENERASI) MOBILITI TAJAAN (SPONSORED/ASCRIBED MOBILITY) MOBILITI TANDINGAN (MERITOCRACY)

11.3 PERMINTAAN TERHADAP PENDIDIKAN 1. Model berdasar Human Capital Theory. 2. Ide berpusat kepada pendidikan adalah pelaburan (investment) mendapat kemahiran dan ilmu pengetahuan yang akan meningkatkan pendapatan (earnings), atau memberi keuntungan jangka panjang seperti menghayati literatur (kadangkala dirujuk sebagai cultural capital). 3. Statistik menunjukkan negara yang mempunyai enrolmen/kadar graduat yang tinggi telah membangun lebih cepat daripada negara yang tiada. 4. Walau bagaimanapun, pendidikan mungkin boleh dilihat sebagai simbol status, jika tidak berkait dengan menuju kekayaan. 5. Juga, pendidikan hanya sekadar 14% daripada penyebab peningkatan produktiviti buruh (1915-2005). Ramai ahli ekonomi percaya dalam dunia sekarang banyak kemahiran dan kemampuan datang daripada pembelajaran di luar pendidikan tradisi.

12.1 PENDIDIKAN DAN PEMBANGUNAN PENDIDIKAN DIPERLUKAN KHUSUSNYA UNTUK PEMBANGUNAN. PEMBANGUNAN SECARA AMNYA BERMAKSUD PERUBAHAN YANG BERKAIT RAPAT DENGAN PERTUMBUHAN, ADAPTASI DAN KEMAJUAN DALAM KESELURUHAN ASPEK KEHIDUPAN. PENDIDKAN BERCORAK TEKNIKAL DAN KEMAHIRAN KHUSUSNYA MENJADI SANGAT PENTING.

PENDIDIKAN TEKNIK & VOKASIONAL DAN PEMBANGUNAN NEGARA

12.2 PENDIDIKAN TEKNIK DAN VOKASIONAL DAN PERUBAHAN PTV perlu untuk menyediakan pelajar lepasan sekolah yang mampu berfungsi sebagai sumber tenaga mahir atau separa mahir yang diperlukan negara dalam usaha menjadi sebuah negara industri maju dan berteknologi canggih selaras dengan matlamat Wawasan 2020.

Laporan Kabinet 1979 berhubung pelaksanaan dasar pendidikan yang menyarankan dua aliran sistem pendidikan yang dikenali: sistem pendidikan akademik dan sistem pendidikan vokasional. Kedua-dua struktur pendidikan tersebutsedang mengalami perubahan bagi menyesuaikan dengan kehendak semasa. Antara perubahan penting ialah pengenalan kepada elemen teknik dan vokasional dalam kurikulum pendidikan sekolah rendah pada 1989.

Sejarah 1905 Sekolah Teknik Treacher untuk latih Pembantu Teknik JKR, KTM dan Jab.Ukur. 1926 Sek. Ketukangan (Trade School) di Kuala Lumpur. 1930 di Ipoh. 1931 di JB. 1932 di P.Pinang. Pada 1965, selepas Laporan Rahman Talib (1960), pendidikan komprehensif diperkenalkan. Semua pelajar (pada 1960 belajar terus ke SMR dari SR) akan mendapat pendidikan am dan diberikan juga penekanan vokasional perindustrian, perdagangan, pertanian atau sains rumahtangga. 1967, SMV menggantikan Sek. Ketukangan (Trade Sch.)

Perkembangan pertumbuhan ekonomi Malaysia, contohnya sejak 1988 melebihi 7.5% setahun. Adalah diakui antara kesan disebabkan tenaga kerja profesional, mahir dan separa mahir. Kesimpulannya, proses pembangunan ekonomi sesebuah negara berkait rapat dengan pembangunan sumber manusia. Dari segi pendidikan dan latihan, Abdul Samad Mat Isa (2004) tesis USM, menunjukkan kedua-dua sistem pendidikan akademik dan sistem pendidikan voksional berdaya maju. Walau bagaimanapun, sistem pendidikan menengah teknik mempunyai nilai IRR (Internal Rates of Return) atau Kadar Pulangan Pelaburan lebih tinggi berbanding pendidikan menengah kebangsaan, walau pun dari segi kos pelaburannya lebih tinggi.

13.1 PERANAN PENDIDIKAN MENJAYAKAN ASPIRASI DAN IDEOLOGI NEGARA WAWASAN 2020 (9 CABARAN MASYARAKAT BERSATU, BERJIWA BEBAS, DEMOKRATIK, BERMORAL, LIBERAL, SAINTIFIK DAN PROGRESIF, PENYAYANG, ADIL, DAN MAKMUR).

13.2 PETUNJUK NEGARA MAJU SECARA KONSEP NEGARA MAJU (DEVELOPED NATION) MENGANDUNGI: NILAI DAN PANDANGAN ALAM, BUDAYA DAN TAMADUN. DARI PANDANGAN ISLAM, NEGARA MAJU IALAH NEGARA YANG BERJAYA MENCAPAI TUJUAN-TUJUAN SEPERTI-MENJAGA KUALITI KEHIDUPAN, AGAMA, AKAL, HARTABENDA, DAN KETURUNAN. BAGI SESETENGAH NEGARA DUNIA, AGAMA DAN KETURUNAN TIDAK DIBERIKAN KEUTAMAAN, MALAH DIANGGAP SEBAGAI PENGHALANG KEPADA KEMAJUAN,

PETUNJUK PENTING NEGARA MAJU MENGIKUT PROGRAM PEMBANGUNAN BANGSA-BANGSA BERSATU (PBB) 1. INDEKS PEMBANGUNAN INSAN (HUMAN DEVELOPMENT INDEX) DIUKUR DENGAN MENGAMBILKIRA KELUARAN DALAM NEGARA KASAR (KDNK) PER KAPITA. 2. JUMLAH RAKYAT MENDAPAT PENDIDIKAN TINGGI (HIGHER EDUCATION ATTAINMENT). 3. KADAR PANJANG UMUR PENDUDUK (LONGEVITY). WALAUPUN, ADA PENDAPAT MENGANGGAP BAHAWA PETUNJUK-PETUNJUK INI TIDAK TEPAT, UMUMNYA SETUJU, NEGARA YANG MAJU ADALAH NEGARA YANG MENSEJAHTERA DAN MEMBAHAGIAKAN RAKYATNYA.

14.1 INTEGRASI (JENIS-JENIS SEGREGASI) KE ARAH INTEGRASI DAN PERPADUAN MODEL INTEGRASI: 1. ASIMILASI (A+B+C=A) 2. PLURALISMA BUDAYA (A+B+C=A+B+C) 3. AMALGAMASI (A+B+C=D) DI MALAYSIA TUMPUAN UTAMA UNTUK PROSES INTEGRASI IALAH BERDASARKAN KEHENDAK SISTEM PENDIDIKAN NEGARA. BERASASKAN LAPORAN RAZAK (1956) DAN ORDINAN PELAJARAN (1957) SESUAI MENGIKUT SEMANGAT SELEPAS MERDEKA, SEKOLAH-SEKOLAH MENGGUNAKAN BAHASA MELAYU SEBAGAI BAHASA KEBANGSAAN DISAMPING BERTUJUAN MELAHIRKAN PERPADUAN ANTARA KAUM. LAPORAN RAHMAN TALIB (1960) MENAMBAHBAIK LAPORAN RAZAK DAN TERMAKTUB DALAM AKTA PELAJARAN (1961).

-

MODENISASI, PERKEMBANGAN EKONOMI, PERKEMBANGAN SOSIAL NEGARA YANG SEDANG MEMBANGUN SERING DIKATAKAN DALAM PROSES MODENISASI IAITU BERKAITAN MASYARAKAT YANG KELUAR DARIPADA MASYARAKAT TRADISIONAL KE ARAH MASYARAKAT MODEN YANG BERNILAI. BEBERAPA PETUNJUK MODENISASI: PENDIDIKAN DAN PERKEMBANGAN EKONOMI CONTOHNYA: NEGARA MEMBANGUN MELAKSANAKAN LIBERALISASI EKONOMI (INSENTIF PELABURAN, PERDAGANGAN BEBAS). PENDIDIKAN DAN PERKEMBANGAN SOSIAL CONTOHNYA: NEGARA MEMBANGUN MENEKANKAN KEPENTINGAN PENDIDIKAN DARI ASAS.

- SIKAP DAN NILAI MODEN MENURUT INKLES (1969) MANUSIA MODEN MEMPUNYAI KUALITI PERIBADI SEPERTI: BERSIKAP TERBUKA BEBAS DARIPADA AUTORITI TRADISIONAL PERCAYA KEPADA SAINS DAN PERUBATAN MODEN BERCITA-CITA TINGGI SUKA MENEPATI MASA MINAT HAL SIVIK DAN POLITIK TEMPATAN MENDENGAR DAN MEMBACA BERITA BERBENTUK KEBANGSAAN. DAPATAN RAZALI AGUS DAN ANUAR RAZAK (1993) KEMAJUAN NEGARA BERERTI MASYARAKAT LEBIH MEMENTINGKAN DIRI SENDIRI TANPA BERTANGGUNGJAWAB DAN MEMPUNYAI OBLIGASI TERHADAP KEPENTINGAN MASYARAKAT. ADALAH MENJADI PERANAN PENDIDIKAN UNTUK TERUS MEMAJU DAN MENINGKATKAN KELAHIRAN WARGANEGARA YANG BERTANGGUNGJAWAB SERTA MEMPUNYAI MORAL DAN NILAI ETIKA YANG KUKUH.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

14.2KUALITI HIDUP (QUALITY OF LIFE) 1. DEFINISI WORLD BANK Peoples overall wellbeing. Quality of life is difficult to measure (whether for an individual, group, or nation) because in addition to material well-being (see standard of living) it includes such intangible components as the quality of the environment, national security, personal safety, and others. DEFINISI WIKIPEDIA The term quality of life is used to evaluate the general well-being of individuals and societies. The term is used in a wide range of contexts, including the fields of international development, healthcare, and political science.

2.

Standard indicators of the quality of life include not only wealth and employment, but also the built environment, physical and mental health, education, recreation and leisure time, and social belonging. Frequently related are concepts such as freedom, human rights and happiness. There are diverse objective and subjective indicators across a range of discipline and scales. Mengikut Robert Costanza seorang ekonomis ekologi, adequate definition and measurement have been elusive.

SATU CONTOH PENDEKATAN DEFINISI DAN KAEDAH PENGUKURAN: DEFINISI WIKIPEDIA - PHYSICAL QUALITY OF LIFE INDEX The Physical Quality of Life Index (PQLI) is an attempt to measure the quality of life or wellbeing of a country. The value is the average of three statistics: basic literacy rate, infant mortality, and life expectancy at age one, all equally weighted on a 0 to 100 scale.

SEKIAN TERIMA KASIH